2.rész - Louis szemszöge

2.rész ( Louis)

Reggel miután elkészültem, öltöny, nyakkendő, jól zselézett haj és egyebek, beültem az autómba, és elutaztam az iskoláig. Egész reggel hulla fáradt voltam, de amint beléptem a kapun, a testem megtelt adrenalinnal. Új iskola, új diákok. Felemelt fejjel végigsétáltam a folyosón, ahol több klikkben álltak a fiatalok. Páran oda is szóltak nekem, de nem törődtem velük, csak megjegyeztem az arcukat. Mikor felértem a 125ös terembe, benyitottam, ahol már pár diák várakozott. Leültem a tanári asztalhoz, és leraktam a táskámat. Szerencsére szinte tudomást sem vettek rólam, csak összesúgtak hogy ki lehetek. Hátradőltem és vártam hogy kezdődjön az óra. A csengő megszólalt, és belépett az igazgató is a terembe. A gyerek egyből elhalkultak és vigyázz állásban ácsorogtak a padjuk mögött.
- Jó reggelt - mondta, a gyereke pedig utánozták - Szeretnélek köszönteni titeket az iskolában. Remélem jól telt a hétvége. Szeretném bemutatni az új biológia segéd tanárt. Legyetek kedvesek vele - mondta, és köszönés után el is távozott. Ezek után rám hagyta az osztályt.
**
 Amint vége lett a sulinak startoltam ki az épületből és vettem elő a telefonomat. Egyik legjobb barátomat, Cassy-t felhívtam, hogy jöjjön velem korcsolyázni, ő pedig egyből belement.
A délután gyorsan eltelt, nagyon jól éreztük magunkat. Elhülyéskedtünk. Korcsolyázás után meghívtam őt egy forró csokira és haza kísértem. Miközben én is hazafelé sétáltam észrevettem egy srácot előttem, aki lehajtott fejjel sétált és zenét hallgatott. Kikerültem őt, és gyors tempóban indultam meg a házam felé.
**
Másnap mikor beértem a suliba az egyik 10.es osztállyal kezdtem. Szépen lassan beszállingóztak a terembe, majd észrevettem a leghátsó sorban azt a srácot, aki tegnap előttem sétált, mellette pedig azt a srácot, aki beszólt nekem első nap. Persze mikor meglátott a szíve is megállt dobogni. Arca elvörösödött, és lehajtott fejjel bámulta a padot. Elvigyorodtam, majd megkezdtem az órát. Megismerkedtem mindenkivel, és összebarátkoztam velük. Szerencsére nem volt ellenükre a közvetlenségem. Óra végén mindenki elindult ki, de mikor a göndör fiú, mint kiderült Harry, odaért az ajtóhoz megállítottam. Mikor mindenki kiment becsuktam az ajtót, és leültettem.
- Mi a problémád? - tettem fel egyből a kérdést, ő pedig ijedten nézett rám. - Úgy értem, miért van ilyen rossz kedved? Miért érzed magányosnak magadat, hogyha ott vannak a barátaid?
- Nem tudom - mondta.
- Figyelj Harry, láttalak tegnap és ma is. Nem mondhatod hogy nincs semmi ilyesmi problémád - mondtam, mire ő kicsit ideges lett.
- Nem tudom mit akar Tanár úr, de engem ezzel hagyjon békén kérem szépen. Megoldom magam hogyha problémám van - mondta és kiszáguldott a teremből...